Vakcinázás

Nyugat nílusi láz

A Nyugat-nílusi vírus (WNV) a Flavivírusok törzsébe tartozó zoonotikus RNS vírus, amely emberekben, madarakban, lovakban idéz elő idegrendszeri megbetegedéseket. A kórokozó arbovírus, vagyis átviteléért legfőképpen ízeltlábú vektorok, elsősorban szúnyogok a felelősek. A felnőtt szúnyogok a vérszívás során oltják a madarakba vagy más gerinces gazdába. Fontos kiemelni, hogy a fertőzött lovak és emberek egymásra nem jelentenek veszélyt, nem fertőznek!

A vírusszaporodás un. városi ciklusa az ember közelében élő madarak és szúnyogok között zajlik. Bizonyos szúnyogok a ciklus első felében csak madarakon majd később a nyár folyamán, emlősökön szívnak vért, ennek oka, hogy augusztus elején jelentős változás történik a madarak viselkedésében. A költési időszak végével a madarak szétszélednek az országban, a lakott területen élő madarak kihúzódnak a külterületekre és lassan megindulnak a költöző madarak is, így a szúnyogok jóval gyakrabban kénytelenek emlősökön (lovakon, embereken) vért szívni. A vírussokszorozódás függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól is, és meleg időjárás esetében kb. 2 hét alatt lezajlik. Az ízeltlábú vektorok aktivitásának és a kórokozó replikációjának megfelelően a lovakban és emberekben kialakuló megbetegedések előfordulásában is szezonalitás figyelhető meg. A legtöbb megbetegedés a vektorok jelenléte és az adott ország klímájának megfelelően, Magyarországon augusztus-november között jelentkezik.

Megfertőződés esetén, kb. egy hét elteltével figyelhetők meg az idegrendszeri tünetek. Az elváltozások a központi idegrendszer részeit, a gerincvelőt, az agytörzset és az agykérget érintik. Lovak esetében a fertőződést követően átmeneti láz jelentkezhet (általában nem magas), a betegség kezdetén gyakran jelentkezik kólikás nyugtalanság, étvágytalanság esetleg sántaság is. A legáltalánosabb tünetek a bőr túlérzékenysége, az ataxia (koordinálatlan mozgás), a kapcsolóövek területén izomremegés, a végtag gyengeség, esetleg elfekvés. Gyakoriak a viselkedésbeli zavarok, a fej-nyak izmainak remegése, az aluszékonyság, az agresszió és esetlegesen egyes agyidegek érintettsége következtében kialakulhat a n. facialis bénulása, a nyelv lógása vagy akár nyelési zavar is.

A fertőzés megelőzésében alapvetően három stratégia, olykor együttes alkalmazása szükséges.

  • vakcinázás
  • vektorpopulációk csökkentése (szúnyogirtás, ellenanyagok használata)
  • Környezeti tényezők megváltoztatása

Magyarországon vakcinázni minden évben tavasszal a szúnyog tömeges megjelenése előtt ideális, a jelenleg Magyarországon kapható oltóanyaggal az alapimmunizálás két oltásból áll 3-5 hetes időközzel. A továbbiakban minden évben késő tavasszal kell az ismétlő oltást adni. Ha a járvány előfordulásának időszakában (augusztus-november) vakcinázunk, akkor az adott egyed a járvány időszakában már csak részleges védelemben részesülhet. Az alapimmunizálás kezdetétől számított 5-6 hét szükséges ahhoz, hogy a megfelelő védelem kialakuljon, így ha most szeptember elején oltunk, a ló október közepére lesz teljesen védett, így a veszélyes időszak egy részében az állat még mindig ki lesz téve a megbetegedésnek. Természetesen ez is jobb, mint a semmi! Ha ősszel kezdjük az immunizálást, abban az esetben az ismétlő oltást 6 hónap múlva (nem pedig egy év múlva), tavasszal végezzük, ellenkező esetben a következő WNV szezonban a ló ismételten védtelen lesz. Az a ló, mely szeropozitívnak bizonyul, tehát a fertőzésen vagy a betegségen átesett hosszan tartó védettséggel bír, vakcinázása a legtöbb esetben nem indokolt.

Szúnyogmentes környezet biztosítása az esti óráktól kezdődő istállózással, hatékony és gazdaságos módja lehet a WNV fertőzés elkerülésének. Továbbá lehetőség van az állatokon és a környezetükben is különféle riasztószerek használatára. A védekezés hatékonyságát növelheti a szúnyogok tenyészőhelyének (sekély álló vizek) csökkentése az állatok közelében.

Amennyiben bármely tünetet észleli az állaton, haladéktalanul konzultáljon állatorvosával. Miután a kezdeti tünetek sok esetben megegyezhetnek a herpesz vírus okozta tünetekkel, így a pontos diagnózishoz véranalízis szükséges. A vélhetően fertőzött állatot célszerű elkülöníteni s a mozgatást értelem szerűen mellőzni.

Ajánlott forrás:

NÉBIH

Vakcinázás

Nyugat nílusi láz

A Nyugat-nílusi vírus (WNV) a Flavivírusok törzsébe tartozó zoonotikus RNS vírus, amely emberekben, madarakban, lovakban idéz elő idegrendszeri megbetegedéseket. A kórokozó arbovírus, vagyis átviteléért legfőképpen ízeltlábú vektorok, elsősorban szúnyogok a felelősek. A felnőtt szúnyogok a vérszívás során oltják a madarakba vagy más gerinces gazdába. Fontos kiemelni, hogy a fertőzött lovak és emberek egymásra nem jelentenek veszélyt, nem fertőznek!

A vírusszaporodás un. városi ciklusa az ember közelében élő madarak és szúnyogok között zajlik. Bizonyos szúnyogok a ciklus első felében csak madarakon majd később a nyár folyamán, emlősökön szívnak vért, ennek oka, hogy augusztus elején jelentős változás történik a madarak viselkedésében. A költési időszak végével a madarak szétszélednek az országban, a lakott területen élő madarak kihúzódnak a külterületekre és lassan megindulnak a költöző madarak is, így a szúnyogok jóval gyakrabban kénytelenek emlősökön (lovakon, embereken) vért szívni. A vírussokszorozódás függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól is, és meleg időjárás esetében kb. 2 hét alatt lezajlik. Az ízeltlábú vektorok aktivitásának és a kórokozó replikációjának megfelelően a lovakban és emberekben kialakuló megbetegedések előfordulásában is szezonalitás figyelhető meg. A legtöbb megbetegedés a vektorok jelenléte és az adott ország klímájának megfelelően, Magyarországon augusztus-november között jelentkezik.

Megfertőződés esetén, kb. egy hét elteltével figyelhetők meg az idegrendszeri tünetek. Az elváltozások a központi idegrendszer részeit, a gerincvelőt, az agytörzset és az agykérget érintik. Lovak esetében a fertőződést követően átmeneti láz jelentkezhet (általában nem magas), a betegség kezdetén gyakran jelentkezik kólikás nyugtalanság, étvágytalanság esetleg sántaság is. A legáltalánosabb tünetek a bőr túlérzékenysége, az ataxia (koordinálatlan mozgás), a kapcsolóövek területén izomremegés, a végtag gyengeség, esetleg elfekvés. Gyakoriak a viselkedésbeli zavarok, a fej-nyak izmainak remegése, az aluszékonyság, az agresszió és esetlegesen egyes agyidegek érintettsége következtében kialakulhat a n. facialis bénulása, a nyelv lógása vagy akár nyelési zavar is.

A fertőzés megelőzésében alapvetően három stratégia, olykor együttes alkalmazása szükséges.

  • vakcinázás
  • vektorpopulációk csökkentése (szúnyogirtás, ellenanyagok használata)
  • Környezeti tényezők megváltoztatása

Magyarországon vakcinázni minden évben tavasszal a szúnyog tömeges megjelenése előtt ideális, a jelenleg Magyarországon kapható oltóanyaggal az alapimmunizálás két oltásból áll 3-5 hetes időközzel. A továbbiakban minden évben késő tavasszal kell az ismétlő oltást adni. Ha a járvány előfordulásának időszakában (augusztus-november) vakcinázunk, akkor az adott egyed a járvány időszakában már csak részleges védelemben részesülhet. Az alapimmunizálás kezdetétől számított 5-6 hét szükséges ahhoz, hogy a megfelelő védelem kialakuljon, így ha most szeptember elején oltunk, a ló október közepére lesz teljesen védett, így a veszélyes időszak egy részében az állat még mindig ki lesz téve a megbetegedésnek. Természetesen ez is jobb, mint a semmi! Ha ősszel kezdjük az immunizálást, abban az esetben az ismétlő oltást 6 hónap múlva (nem pedig egy év múlva), tavasszal végezzük, ellenkező esetben a következő WNV szezonban a ló ismételten védtelen lesz. Az a ló, mely szeropozitívnak bizonyul, tehát a fertőzésen vagy a betegségen átesett hosszan tartó védettséggel bír, vakcinázása a legtöbb esetben nem indokolt.

Szúnyogmentes környezet biztosítása az esti óráktól kezdődő istállózással, hatékony és gazdaságos módja lehet a WNV fertőzés elkerülésének. Továbbá lehetőség van az állatokon és a környezetükben is különféle riasztószerek használatára. A védekezés hatékonyságát növelheti a szúnyogok tenyészőhelyének (sekély álló vizek) csökkentése az állatok közelében.

Amennyiben bármely tünetet észleli az állaton, haladéktalanul konzultáljon állatorvosával. Miután a kezdeti tünetek sok esetben megegyezhetnek a herpesz vírus okozta tünetekkel, így a pontos diagnózishoz véranalízis szükséges. A vélhetően fertőzött állatot célszerű elkülöníteni s a mozgatást értelem szerűen mellőzni.

Ajánlott forrás:

NÉBIH