Vakcinázás
Lóinfluenza
A vakcinázás a betegség megelőzését szolgáló óvintézkedés. Magyarországi körülmények között a következő betegségek ellen szoktunk vakcinázni a lovakat: lóinfluenza, a ló herpeszvírus okozta megbetegedései, tetanusz, veszettség, lovak vírusos arteritise, esetleg lépfene, illetve újabban a nyugat-nílusi vírus. Az immunizálás, azaz a rendszeres oltások beadása mellezz fontosak a megelőző intézkedések, így a ló megfelelő takarmányozása, tartása, féregtelenítése, az istállóhigiénia folyamatos fenntartása.
Lovaink ellenálló képességét, és ez által egészségét rendkívül sok tényező befolyásolhatja az állat korától a környezet hatásain át a takarmányozásig. Befolyásolja a külső hőmérséklet megváltozása éppúgy, mint a különféle tartási módok, az ápolás, az edzési módszerek vagy a különféle stresszfaktorok. Amikor az állat testét vírusok, baktériumok, gombák vagy más mikroorganizmusok támadják meg, és ezek képesek rajta megtelepedni, akkor fertőzésről, immunhiányos állapotról beszélünk. A lovak esetében is többféle immunizációs módszer létezik. Aktív immunizálásról beszélünk, ha specifikus kórokozót, alkotórészét vagy anyagcseretermékét megfelelő formában a szervezetbe juttatják (védőoltás). Hátránya, hogy hatása nem azonnali, az immunválasz kialakításának ideje 10-14 nap. Előnye, hogy a védettség évekig is kitarthat, frissítéssel újra aktualizálható (pl. veszettség elleni védőoltás, rhinopneumonitis vagy lóinfluenza elleni oltás). Passzív az immunizálás, ha egy, már előállított antitest kerül át a szervezetbe. A fogadó szervezetben tehát jelen lesznek az idegen antitestek, melyek passzív védelmet jelentenek. Hátránya, hogy hatása csak néhány hétre korlátozódik, amíg az antitestek lebontásra nem kerülnek. A szimultán oltás egyidejű, de lokálisan különválasztott beadása az aktív és passzív hatású oltásoknak. Az ismétlő oltás azt jelenti, hogy egy oltást néhány héttel, hónappal, évvel később újabb oltás követő, amely az immunválasz stimulálását és erősítését szolgálja.
A lóinfluenza, vagyis a lovak influenzája is régóta ismert, világszerte elterjedt, vírus okozta, lázas tünetekkel, köhögéssel járó betegség. Önmagában nem jár súlyos tünetekkel, viszonylag enyhe lefolyású, de ha a beteg lovakat fizikai megterhelésnek teszik ki, további olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állat teljes hátralevő életére maradandó károsodásokhoz (pl. kehesség) vezetnek. A kórokozó vírus a kiköhögött váladékkal terjed, azonos légtérben tartott lovakban, főleg hűvös, nedves időben a betegség egyszerre, hirtelen, „robbanásszerűen” jelentkezik. Minthogy vírus okozta betegség, a kórokozókat a szervezeten belül nem tudjuk elpusztítani, ezért a gyógykezelés pihentetésre, a köhögés csillapítására szorítkozik. Az esetleges baktériumok okozta szövődmények ellen antibiotikumos kezeléssel lehet próbálkozni.
Az influenza esetében 6-8 hetes időközben javasolt az első két vakcinát beadni, majd a harmadikat 4-6 hónap múlva és később 6 havonta kell kérnünk az ismétlő oltásokat. Az oltásokat az állatorvosok általában a csikó 4-6 hónapos korában szokták elkezdeni.
Tünetek észlelése esetén hívja állatorvosát. A lóinfulenza elleni védőoltás hazánkban a sokat utazó, és/vagy versenyző lovak esetében hathavonta, a helyhez kötött állatok esetében 12 havonta szükséges!
Ajánlott irodalom:
Lótenyésztés/ Pongrácz László, Bokor Árpád, Bartos Ádám, Gulyás László/
Védekezés lóinfluenza ellen a XXI. században/ Dr. Tóth Attila/
Vakcinázás
Lóinfluenza
A vakcinázás a betegség megelőzését szolgáló óvintézkedés. Magyarországi körülmények között a következő betegségek ellen szoktunk vakcinázni a lovakat: lóinfluenza, a ló herpeszvírus okozta megbetegedései, tetanusz, veszettség, lovak vírusos arteritise, esetleg lépfene, illetve újabban a nyugat-nílusi vírus. Az immunizálás, azaz a rendszeres oltások beadása mellezz fontosak a megelőző intézkedések, így a ló megfelelő takarmányozása, tartása, féregtelenítése, az istállóhigiénia folyamatos fenntartása.
Lovaink ellenálló képességét, és ez által egészségét rendkívül sok tényező befolyásolhatja az állat korától a környezet hatásain át a takarmányozásig. Befolyásolja a külső hőmérséklet megváltozása éppúgy, mint a különféle tartási módok, az ápolás, az edzési módszerek vagy a különféle stresszfaktorok. Amikor az állat testét vírusok, baktériumok, gombák vagy más mikroorganizmusok támadják meg, és ezek képesek rajta megtelepedni, akkor fertőzésről, immunhiányos állapotról beszélünk. A lovak esetében is többféle immunizációs módszer létezik. Aktív immunizálásról beszélünk, ha specifikus kórokozót, alkotórészét vagy anyagcseretermékét megfelelő formában a szervezetbe juttatják (védőoltás). Hátránya, hogy hatása nem azonnali, az immunválasz kialakításának ideje 10-14 nap. Előnye, hogy a védettség évekig is kitarthat, frissítéssel újra aktualizálható (pl. veszettség elleni védőoltás, rhinopneumonitis vagy lóinfluenza elleni oltás). Passzív az immunizálás, ha egy, már előállított antitest kerül át a szervezetbe. A fogadó szervezetben tehát jelen lesznek az idegen antitestek, melyek passzív védelmet jelentenek. Hátránya, hogy hatása csak néhány hétre korlátozódik, amíg az antitestek lebontásra nem kerülnek. A szimultán oltás egyidejű, de lokálisan különválasztott beadása az aktív és passzív hatású oltásoknak. Az ismétlő oltás azt jelenti, hogy egy oltást néhány héttel, hónappal, évvel később újabb oltás követő, amely az immunválasz stimulálását és erősítését szolgálja.
A lóinfluenza, vagyis a lovak influenzája is régóta ismert, világszerte elterjedt, vírus okozta, lázas tünetekkel, köhögéssel járó betegség. Önmagában nem jár súlyos tünetekkel, viszonylag enyhe lefolyású, de ha a beteg lovakat fizikai megterhelésnek teszik ki, további olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állat teljes hátralevő életére maradandó károsodásokhoz (pl. kehesség) vezetnek. A kórokozó vírus a kiköhögött váladékkal terjed, azonos légtérben tartott lovakban, főleg hűvös, nedves időben a betegség egyszerre, hirtelen, „robbanásszerűen” jelentkezik. Minthogy vírus okozta betegség, a kórokozókat a szervezeten belül nem tudjuk elpusztítani, ezért a gyógykezelés pihentetésre, a köhögés csillapítására szorítkozik. Az esetleges baktériumok okozta szövődmények ellen antibiotikumos kezeléssel lehet próbálkozni.
Az influenza esetében 6-8 hetes időközben javasolt az első két vakcinát beadni, majd a harmadikat 4-6 hónap múlva és később 6 havonta kell kérnünk az ismétlő oltásokat. Az oltásokat az állatorvosok általában a csikó 4-6 hónapos korában szokták elkezdeni.
Tünetek észlelése esetén hívja állatorvosát. A lóinfulenza elleni védőoltás hazánkban a sokat utazó, és/vagy versenyző lovak esetében hathavonta, a helyhez kötött állatok esetében 12 havonta szükséges!
Ajánlott irodalom:
Lótenyésztés/ Pongrácz László, Bokor Árpád, Bartos Ádám, Gulyás László/
Védekezés lóinfluenza ellen a XXI. században/ Dr. Tóth Attila/