Egészen kisgyermek korom óta körül lengi életemet a lovak szeretete. Édesapám, mint Shagya Arab lótenyésztő különösen megszerettette velem ezt a fajtát, melyet a legnemesebb magyar lófajtának tart. Humorosan úgy szoktam fogalmazni, hogy olyan vagyok, mint a mongol gyermekek, hamarabb ültem lovon, mint hogy járni tudtam volna. Ezen gyermekkori alapok indítottak el a klinikus állatorvosi pálya irányába.
Egyetemi tanulmányaim során tudatosan törekedtem arra, hogy a lógyógyászat tárgykörében mélyítsem el a tudásom, ezért vettem fel olyan szabadon választható tárgyakat, mint a Lótenyésztés, a Lovak teljesítmény-élettana és sportlógyógyászat, A kólikás ló, illetve Ultrahang-diagnosztika a lógyógyászatban, továbbá a Speciális állatorvosi aneszteziológia kurzust.
Néhány lógyógyászat iránt elkötelezett hallgatótársammal együtt alapítottuk meg az Állatorvostudományi Egyetemen a Marek József Lógyógyász Szakkollégiumot, mellyel nem csak egy szakmai hiátust sikerült betöltenünk, hanem a praktizáló lógyógyász állatorvosok bevonásával rendszeres előadásokat, workshopokat, ménes- és klinika bejárásokat szerveztünk. Olyan társterületeről is ismereteket kaphattak a hallgatók, mint a manuálterápia, a kovácsmesterség, a lótenyésztés továbbá a hagyományőrző huszár kultúra, illetve a hazai nagy ménesek munkáját is megtekinthettük.